Az ördög maga

Az utóbbi időben rengeteget kajáltam.

Márti gazdi kicsit ráparázott, hogy picike maradok, így naponta 2x májat és szívet kajálok(prémiumkaja) és emellett kapok még multivitamint és csonterősítőt is.

Minap leméredzkedtem és kiderült, hogy már 9.6kg vagyok. AZ ERŐŐŐ VELEM VAN!

Gazdimárti azért mért le engem és Füleskét is, mert rakott ránk Spot-on kullancsriasztót, hogy a kullancsok és más egyéb vérszívó szörnyek ne másszanak ránk.

Szeretek oviba járni, az utóbbi időben voltunk minden hétvégén, minden alkalmon.

Sok új kutyus érkezett, köztük 2 másik új beagle(egy korombeli 5hónapos, aki nagyon hasonlít rám, csak fakóbb és egy 7-8 hét körüli apróság, aki még azt se tudja hanyadikán van elseje annyira kicsike még)

Nem sok újdonságot tanultunk az oviban. Mi több most már kicsit unom a “gyere” és “ül” vezényszavakat, főleg, mert a gazdiék ezek mellett megtanították a “feksziket”, az ülve és a fekve helybenmaradást is. Mivel Fülivel ez tananyag az alapfokú tanfolyamon(ahova én is járni fogok) és mivel többnyire itthon vagyunk mindketten Fülessel, így mindkettőnk magyaráz Márti.

Sebaj, egész héten azt várom, hogy végre  az oviban játszhassak a hétvégén.

A legjobb, amikor összeáll a triumvirátus:

- Bogyó, a kis jack russel terrier

- Odie, a bikolor beagle kan

- és Szerénytelenségem.

Nah, akkor egész ovi alatt fel-alá pörgünk, bunyózunk és kergetőzünk.

Ma amúgy jó is voltam, meg rossz is.

Gondoltam jófej leszek, így egy kósza pisi kivételével a dolgomat a  kertben végeztem.

Aztán, amikor Zimba gazdája “Dr. Csernus”-szomszéd ajtót nyitott reggel, rögtön berongyoltam és befészkeltem magam Zimba kosarába. Sőt ezt a mai nap folyamán még 1x eljátszottam.

Mire Johans gazdi hazaért már egészen kifogytam a rosszaságból, így csak egy kis emeletre-felszaladgáslást tudtam produkálni idegborzolásul.

Pénteken és szombaton nagy sürgés-forgás volt itthon. Márti gazdám vészesen készült a szülinapjára és a sok-sok vendégre.

Mivel láttam, hogy a gazdi nyakik úszik a kajában és a készületekben, így rá való tekintettel jól viselkedtem.

Alig pisiltem be 1-2x és alig rágcsáltam szét 1-2 papírzsepit.

Igyekeztem igazi kis angyal lenni, bár igaz, hogy Johans gazi tesójának a kiskölykéhez nem engedtek oda a gazdáim, mert féltették, hogy összeugrálom. Persze a Füles játszahtott a kicsivel is.

A szülinap nagyon jól sikerült, mert mindenki figyelmetlenségét kihasználva ki-be rohangáltam a kertbe és össze-vissza kunyiztam a vendégektől.

A buli hosszúra nyúlt, így szombat reggel mind lustálkodtunk és nem mentünk oviba-iskolába.

Viszont vasárnap mentünk.

Hoztam a formámat és ismét én voltam az ovi sztárja.

Minden játékot kipróbáltam(átszaladtam a féregjáraton és átugráltam minden akadályt), szófogadó voltam és a legszebb, az oktatók bennünket kértek fel arra, hogy mutassuk be a feladatokat.. Bár a gazdim mondta…én még nem tudom mit jelent, de itt a TAVASZ…a gazdi arra mondta ezt, amikor füzérben lógtak rajtam a fiú kutyusok(amerre mentem én, arra mentek ők is). Márti azt mondta, hogy ne is foglalkozzak vele, mert minden pasi hülye. Majd megkérdezem Johansgazdit is, hogy ő erről mit gondol. ))

Miután Johans elment, még egy kicsit aludtam a kanapén, de nem igazán voltam álmos, így gondoltam, hogy felmászok az emeletre a szigorúan tiltott lépcsőfokokon, bepofátlankodok a hálószobába, felmászok Johansgazdi helyére az ágyban és ébresztésül pofán nyalom az egyetlen itthon maradt gazdámat.

Mondanom sem, kell, hogy elsöprő vihart arattam az ötletemmel, mert a gazdi azzal a lendülettel ki is penderített az ágyból. Sebaj, a célomat elértem, meg a beagleök amúgy is szeretnek repülni.

Miután gazdi felkelt, kiengedett engem és Fülescimbit a kertbe szaladgálni. Itt a tavasz, rügyezik a természet és engem pedig megszállt a kreativitás, így először ástam egy kicsit a virághagymák közt-gazdi legnagyobb örömére-, majd pedig megörülve a szomszéd bácsinak, kidíszítettem a világos nadrágját a sáros lábnyomaimmal….mert a világ akkor szép, ha TARKA!

Ma reggel Johans gazdám annyira elaludt, hogy nem volt ideje komolyan fegyelmezni engem. Csak néhány hangos “Panni, te meg mit csinálsz?” volt, de hát tudom, hogy csak viccel, sosem veszem komolyan. Márti gazdám meg elég későn feküdt le, így még órákig esélytelen, hogy felkeljen. Ezért a saját reggeli rutinomat háborítatlanul végezhettem:

• A pelenka mellé pisiltem
• Megrágtam egy mosogató szivacsot (azóta is gondolkodnak rajta, hogy honnan kerülhetett hozzám, de nem fogom elárulni)
• Ugráltam kicsit Márti notebookján
• Levertem a szabályzókat és Johans gazda telefonját

Sajnos a kukát eldugták előlem, így annak tartalmát most nem tudtam pentagrammába rendezni a földön a szemét-szörny megidézéséhez, ahogy szoktam. De holnapra bizisten megtalálom az új helyét!

Megint egy jól induló nap, most, pedig vissza aludni egy kicsit a kanapéra.

A gazdiék ma elmentek a Teszkóba bevásárolni a pénteki bulira.

Vettek egy jó nagy darab diós gouda sajtot, ami nagyon drága és amit mindketten nagyon szeretnek.

Amíg Márti pakolta ki a bevásárolt cuccokat a hűtőbe, addig én elcsentem az egyik táskából a sajtot és elkezdtem felzabálni. Végülis egy olyan drága kiskutya, mint én csak drága csajtot érdemelhet…vagy nem?

Vagy nem???!!!!

Hát nem.

Most büntiben vagyok. Mindkét gazdi  “kizárt” a falkából. Füles persze heverészhet a kanapén, de én most nem mehetek oda. A konyhában kell ülnöm a kosaramban egyedül, társaság nélkül, azt mondták, hogy addig, amíg meg nem jön a józan eszem.

Jól van, mindjárt megunom és megyek megkeresem azt a “józaneszed” a kamrában…hátha valami finomságról van szó.

Mint mondtam Panninak hívnak, beagle csajszi vagyok és a napokban múltam 5 hónapos.

Napjaimat többnyire alvással, rosszalkodással, majd “szépennézéssel” töltöm.

Rengeteg disznóságot elkövettem már, amióta a gazdáimhoz kerültem.

Most próbálom számba venni(éééértitek…SZÁMBA venni), hogy miket is rágcsáltam meg, tettem tönkre a közelmúltban….

- kivégeztem Márti gazdám féltve nevelgetett csökött kis Dracénáját. Eleinte csak egy két levelet szedtem le róla, majd egy nap berágtam rá, letéptem az összes levelét, behurcoltam a kosaramba, de azért, biztos, ami biztos…nehogy kihajtson mégegyszer, még azt a vékony kis törzsét is összerágtam:

- megrágtam Johansgazdi papucsát:

- elkezdtem szétkaparni az ajtó keretét belülről…

- megtépkedtem Márti fikuszát:

- megtépkedtem Márti kedvenc paprikáját:

- megrágtam a hivatalosirattartó-mappa csücskét:

- és megszaggatam Füles barátom nyakkendőjét:

Most csak ennyi jut eszembe  a sok szétcincált wcpapírguriga és papírzsebkendő mellett.

Igen, Angyali Annie Whitney-ként kerültem a törzskönyvbe, de hát Lucifer is csak angyal volt valamikor. Nem ez az egyetlen nevem persze: szerető gazdáim a Panni nevet adták nekem először, aztán mostanában csak Isten Csapásának vagy Doktor Genyának hívnak.

Így nézek ki:

Ezt a blogot azért indítottam el, hogy elmeséljem hogyan próbálok végképp a gazdáim idegeire menni.